Időutazós fantasy sorozatunk főhősnője az első epizód végére tehát megérkezett a múltba. Igaz, még nem tudjuk pontosan mikorba is, bár a vöröskabátosok egyenruhája, valamint az általam is említett Bonni Prince Charlie dal a főcímben már sejteti. Az biztos, hogy a skót várudvar, ahova a múlt rész végén megismert csipetcsapat Claire-rel érkezik, annak rendje és módja szerint olyan sáros, amennyire egy múltbli skót bagázsnak sárosnak kell lennie.
Miközben lesegítik a lóról, Claire végiggondolja, hogy annak idején - vagyis hát majd a jövőben - Frankkel csak beültek a kocsiba és már vissza is értek Invernessbe, most viszont két napig tartott idefelé az út a sziklától, ahova esélyes sincs egyedül visszatalálni. Több mint valószínű, hogy szüksége lesz tehát a várbeliek segítségére.
Egy duci asszonyság üdvözli a fegyvereseket. Anyáskodó dorgálás és némi kis évődés van napirenden, s persze, aki a legbüdösebb, az adja a legnagyobb csókot. Az asszonyságnak aztán végre van ideje bizalmatlanul végigmérni Claire-t. Jamie elmondja, hogy a fiatal nőt útközben találták, oszt' magukkal hozták. Gondoskodni kellene kosztjáról és kvártélyáról. Claire pedig megjegyzi, hogy át kell kötni a férfi sebét, különben elfertőződik. Nem biztos, hogy az ilyen különös modern orvosi szakszavakkal érdemes megpróbálni szövetségest keresni a várnép tagjai között. Szerencsére Claire kezd belejönni a fordításba, a gyulladás vagy láz szavakat már az asszonyság is érti, így hajlandó gyógynövényfőzetet készíteni. Mielőtt aztán kettesbe hagyná Claire-t és Jamie-t, megengedi, hogy az új vendég is egyszerűen csak Mrs. Fritznek szólítsa, mint mindenki más, a formális Fitzgibbons helyett.
Claire most fedezi fel, hogy Jamie hátát szépen kidekorálták: többször is megkorbácsolták, többek között azért, mert megpróbált megszökni Fort William katonai erődjéből. Négy évvel ezelőtt Black Jack Randall vezetésével jöttek a katonák beszedni az új adót. Jenny, Jamie nővére egyedül volt otthon, ami egyet jelentett azzal, hogy a katonák, természetesen elsősorban maga Randall, erőszakoskodni kezdtek. Mindezt látjuk egy flashbackben, viszont mintha arra futna ki az egész jelenet, hogy Randall lehetőséget találjon Jamie-t - aki időben érkezik nővérét megmenteni a legrosszabbtól - kiköttetni és jól megkorbácsolni. Mivel Jamie eszméletét veszi, majd aztán innen kerül a fentebb nevezett erődbe, így csak másodlagos forrásból értesült róla, hogy a nővére az ő életét védve ment szobára az erőszakos kapitánnyal. (Látva a fiatal férfi megkorbácsolásában lelt bizarr örömét, én egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy ezt a Randallt a nők érdeklik.)
Másnap Mrs Fitz ébreszti Claire-t azzal, hogy már öt óra van, talán esetleg nem kellene már átaludnia az egész napot. A tipikis hajnali fényekből ítélve valószínűleg hajnali öt óráról beszélünk. Claire végre kap rendes (értsd korabeli) ruhát is, de előtte még le kell vetkőznie, így a házvezetőnek alkalma van rácsodálkoznia a modern melltartóra. Hát ez meg micsoda módi, kérdezi is rögtön, mire Claire a lehető legkézenfekvőbb választ adja: francia, amit az asszonyság egy jellegzetes grimasz kíséretében (innentől nincs kétségünk afelől, mit is gondol a franciákról) elfogad. Claire közben kap egy kis csinos párnácskát a dereka köré, merthogy akkoriban a széles csíipő volt a szépségideál. Na, így már mehet is rapportra a főnökhöz.
Könyvekkel és kalitkákkal zsúfolt szobába vezetik, s éppen annyi időt tölt egyedül, míg kikutathatja bármilyen iraton, feljegyzésen, akármin keresztül, hogy melyik évben járunk. Mázlija van, mert elég hamar megtalálja, amit keres. Kérem szépen, az 1743-as évet tessék fellapozni a történelemkönyvekben. Közben belép egy O-lábú pasas, - akit egy pillanatra már láthattunk az epizód elején egy félig nyitott ablakban- , ő lenne itt a góré, név szerint Colum ban Campbell Mackenzie. Kellemes bájcsevej kezdődik, de érződik, hogy Colum nagyon szeretné tudni, miféle szerzet keveredett a várásba.
Mivel Claire egyszer úgy hallotta (és ezt vizuálisan, egy flashbackben mi magunk is igazolva látjuk) Franktől, aki a titkosszolgálatnál volt a háborúban, hogy kihallgatáskor érdemes az igazsághoz minél közelebbit mesélni, mert akkor kisebb a lebukás veszélye. Ennek következtében aztán Claire egyszerűen egy oxfordshire-i özvegynek mondja magát. Azt meséli, hogy férfi szolgálójával volt úton, Franciaországban igyekezett, egészen pontosan távoli rokonokhoz, amikor kirabolták. A ruháitól meg az a Randall nevű tiszt szabadította meg. Colum kissé kétkedik ez utóbbi történetben, mert bár rossz híre van a kapitánynak, de hogy angol tiszti egyenruhát hordva angol úrinőket zaklasson, azért az még róla is nehezen képzelhető.
Kicsit mintha akadozna a társalgás, de végül a házigazda megemlíti, hogy öt nap múlva érkezik egy üstfoldozó, aki innen Invernessbe tart majd, s a kocsiján mindig van hely utasoknak is.
A szívélyes vendéglátásnak álcázott kihallgatás folytatódik a vacsoraasztalnál is, megspékelve egy masszív leitatási kísérlettel. Ám lassabban halad a dolog, mint ahogyan a férfiak remélik. Claire ügyesen válaszolgat a kérdésekre, de ő is érzi, hogy előbb-utóbb baj lesz a sok borral, miközben a házigazság is egyre bizalmatlanabbak vele szemben. Az sem segít a helyzeten, hogy a dramaturgiailag tökéletes pillanatban berohanó Hammish nevű kisfiút Claire Dougal gyermekének hiszi - ugyanis látta őket az udvaron olyan igazi apa-fia módon kardozósdit játszani -, pedig valójában Columé. Bár a háziak pillanatásaiból úgy tűnik, talán lehet, hogy nem is tévedett nagyot.
Claire ezek után azt is sejteni kezdi, hogy Jamie-ek valószínűleg nem McTavish a valódi vezetékneve.
Ennek kibeszélésére másnap lesz lehetősége. Lángvörös loknis szupermenük épp egy vad lovat készül betörni. Igen, úgy van, azzal a karjával (is), amelyet nemrég kellett helyrerakni. Claire kilátogat hozzá kötést cserélni és piknikezni. Jamie elmeséli, hogy vérdíj van a fején, méghozzá nem is kevés, nagyjából egy gazda egy éves jövedelmével egyenértékű. Olyan gyilkosságért körözik, amit amúgy el sem követett. Colum és Dougal egyébként a nagybátyjai, akik tnahyon is tudnak a helyzetéről. A rusztikus idillt végül a morcos lovászmester szakítja félbe: ideje dolgozni, kölök! A kötés cseréjéről meg valahogy mindenki megfeledkezik.
Claire felfedezi, hogy testőrt kapott a nagyobb darab skót fickó, Rupert személyében. Dougal nem is tagadja, hogy ő figyelteti a vendéget, mert még nem lett róla meggyőzve, hogy mégsem angol kém. Claire úgy dönt, nem zavartatja magát, s gombászni megy. Összefut egy Geillis Duncan nevű fiatal nővel, aki valami fura oknál fogva szakadt sttólát vett fel, noha az összképet tekintve kifejezetten jómódú fiatalasszonynak tűnik. Sejtelmesen és talán kicsit gőgösen arról beszél, hogy őt boszorkánynak hiszik a helybeliek, mert ért a füvekhez, különösen ahhoz, melyek a magzatelhajtásra is jók.
Ööö...okkkééé...
Szombat este az igazságszolgáltatás ideje a nagyteremben, mely során Geillis fordít Claire-nek, ugyanis a haragosok kibékítése gael nyelven zajlik. Aztán jön egy férfi, aki a saját lányát vonszolja maga után, tessék megbüntetni a kis engedetlent. Colum rábólint, de ekkor közbelép Jamie. Bejelenti, hogy ő átvállalja a büntetést a lány helyett. Hülye ez bazmeg? - hallatszik ki Claire kulturáltabb hangnemben megfogalmazott értetlenkedése mögül annak valódi jelentése. Nem, nem az, csak valószínűleg kezdi megkedvelni a helyzetet, hogy te ápolgatod. Rupert mackó az ítéletvégrehajtó, s Jamie-nek állnai kell az ütéseket. A buli első vérig tart, Geillis szakértő szaai szerint ez orrba vágással fog megtörténni.
A bunyó előtt Murtagh - az a skót fickó, aki megmentette Claire-t Randalltól - azért odasúgja Jamie-nek, hogy legyen óvatos, mert lehet, hogy Dougal készül valamire. A magát egyre kínosabban érző Rupert végóül felsőbb beleegyezére beviszi az utolsó ütést, orrcsont roppan, az eséstől a váll is újra kiugrik, Jamie pedig vigyorogva kéri nagybátyjait, hogy hadd távozhasson. Ápolás közben elmondja Claire-nek, hogy tudja ugyan, hogy kicsoda az a lány, akiért kiállt, de még soha sem beszélt vele. Viszont tudja azt is, hogy a testi sebeknél rosszabbak a lelkiek, a nyilvános megalázás emléke pedig egy fiatal lány esetében nem múlna el egyik napról a másikra.
Másnap érkezik az üstfoldozó. Claire épp Mrs. Fitztől búcsúzkodik, aki egy kis elemózsiakosarat is készített útravalónak.Ekkör jön Dougal, aki ellentmondást nem tűrően bejelenti, hogy Colum látni szeretné Claire-t. Igen, most. Azonnal. Claire-t abba a hegyiségbe vezetik, ahol annak idején Frankkel is jártak. A múltbeli helyzet az, hogy volt itt egy ember, aki gyógyította a vár népét, bár eléggé nagy kontár lehetett, ha egy kis nátha elvitte, magyarázza Colum. Ez a helyiség volt a műtő, és amennyi minden kacatot összehordott az a korábbi orvos, egyik-másiknak talán némi hasznát vehetné Claire-is, ha már itt marad a háznépet gyógyítani.
Nem, nem fogoly.
Legalább is addig nem, míg szökni próbálna.