Az Otlander első szezonának második felét egy olyan epizóddal indítjuk, melynek mondanivalója tetteink súlyáról és következményeiről szól. Ez az epizód tartalmazza eddig a legtöbb, jellegzetesen történelmi kalandfilmes jelenetet. Ráasásul az eddigiektől eltérően jórészt Jamie narrálja az eseményeket.
Legelőször is arról beszél, hogy fiatal fiú korában csak ment előre, nem törődött semmivel, de most már tudja, hogy bármit tett, az egy-egy sorsdöntő lépés volt. Amikor egy fiú ezt felismeri, akkor válik férfivá. (Hűazannyát!)
A Horrocks nevű dezertőr, miután megkapja a pénzt, azt mondja, maga Black Jack lőtte le azt a katonát, akinek halála miatt Jamie-t körözik. Ezzel nincs kisegítve a felföldi, hiszen a kapitánnyal szemben nem léphet semmit. Horrocks erre csak a vállát vonogatja.
Ekkor érkezik Willie, s miután elmondja, hogy elvitték az angolok Claire-t, a kis csapat Fort Williambe lovagol.
A következőkben azt látjuk, Jamie hogyan jutott el az előző rész végén Randall ablakába. Az erőd falait a tenger hullámai nyaldossák, hőseink lefegyvereznek, fenyegetnek, ha kell leütnek néhány katonát, és Jamie-nek is pont jókor jön, hogy épp le tud ereszkedni egy véletlenül ott található kötélen.
Randall, miután megemészti, hogy kedvenc skótja házhoz jött, a korbácsnyomokról érdeklődik. Jamie keménykedik, hogy ha megmutatná, akkor az lenne az utolsó dolog, amit a tiszt még életében lát. Randall nem az az ijedős fajta, Claire torkához emeli a tőrt, Jamie, tessék letenni a fegyvert. Aztán kilátásba helyezi, hogy csinálhatnák hármasban is, de amúgy ha Jamie csak nézni akarja, az is oké. De a pisztolyt akkor is le kellene tenni.
Jamie engedelmeskedik, Randall felkapja a fegyvert, majd lő. Csakhogy a pisztoly nincs megtöltve. A felföldi kihasználva a meglepődést, a kapitány fejét az asztalba veri, a narrációban halljuk, hogy
akár meg is ölhette volna az ellenfelét, de ő rendes srác, még Randallal sem tesz ilyet.
A szökés nem megy annyira simán, a katonák üldözőbe veszik őket, de úgy tűnik, a többiek sem tétlenkedtek. Egy dramaturgiailag megfelelő pillanatban a vöröskabátosok mögött felrobbannak a lőporos hordók, Jamie és Claire pedig az erőd faláról a vízbe ugrik. Tökéletes. A klasszikus történelmi kalandfilmek (pl Cartouche és hasonlók) minden kötelező eposzi kelléke benne volt ebben a jelenetsorban.
Hajnalban megáll a kis csapat lovakat itatni. amie elvonul Claire-rel, hogy elbeszélgessen vele egy kicsit. A lényeg, hogy ha a nő szót fogadott volna a férjének, és nem kószál el, akkor most nem kellene angol katonák elől menekülniük. Jamie kiakad, hogy Claire megy a feje után, nem hallgat rá, Claire kiakad, hogy mi az, hogy neki itt szót kell fogadnia egy férfinek. A felföldi tényleg úgy gondolja, Claire direkt esett fogságba, bosszúból, mert férje nem védte meg a minap a katonaszökevény erőszakolóval szemben.
 |
| Jellegzetesen történelmi kalandfilmbe illő pillanatok: a főhős (Jamie) saját lova nyergébe ültetve menti meg a főhősnőt (Claire-t) |
Aztán Jamie adja fel előbb, de Claire is bocsánatot kér. S mivel még mindig a férfi a narrátor, megtudjuk tőle, hogy itt nem volt semmiféle döntési lehetőség, mert ez a szerelem. (Hűazannyát no2)
Este a harcostársak szándékoltan nem veszik észre Claire-t, meg se akarják hallani, mit mond. Murtagh Jamie-nek szól oda, hogy meg kellene az asszonkával értetni a helyzetet. Ha egy férfi tagja sodorta volna a közösséget ekkora veszélybe, már valószínűleg megölték volna emiatt. Claire-re másféle büntetés vár: hites ura el fogja egy szíjjal fenekelni. Sejti, hogy Claire olyan helyről jött, ahol sokkal könnyebb az élet, de itt északon igenis minden tettnek sokkal nagyobb súlya van. (Megint az epizód fő témája.) Claire ígéri, nem fog semmi rosszat tenni ezután, de Jamie szerint ez olyan dolog, amit nem józan ésszel kell belátni, hanem mélyen átérezni, és úgy megtanulni egy életre.
A többiek odalent hallgatják, ahogy Claire sikít, üvölt, Angus meg is jegyzi, nem tudható, ki büntet épp kit. Másnap reggel azon röhögnek, hogy Claire inkább nem akar leülni.
Jamie elmeséli nekünk, hogy ahogy visszatértek Leochba, csak még rosszabb lett köztük a helyzet. Mrs. Fitz és a személyzet ünnepelve fogadja az ifjú házasokat, a várúr és az asszonya viszont kimérten gratulálnak Lord és Lady Broch Turachnak. Szóval Jamie-nek van egy ilyen rangja is. (Hűazannyát no3)
Ezek után azon sem csodálkoznék, ha kiderülne, hogy ő az a nevezetes Csinos Csárli.
Jamie összetalálkozik Ejtsd Lírivel, aki ki van borulva, hogy ő várt és várt, a pasas meg megnősült. Hősünk megígéri a lánynak, hogy majd beszélgetnek, de most mennie kell Columhoz.
Dougal és Ned is ott van, és kiderül hogy a klánvezérnek volt egy téglája a pénzbeszedős társaságban, úgyhogy tud a "kettős könyvelésről", és baromira felhúzza magát rajta, mert ő nem akar hősködni, ő a vár népének jólétét és biztonságát tartja szem előtt. A fivérek beszédéből kiderül, Claire jól sejtette annak idején, Hamish tényleg Dougal gyereke, és erről szemmel láthatóan Ned is tudott. Jamie viszont naiv hülyegyerekként próbálja feldolgozni az információt. Colum elengedi Dougalékat, Jamie-nek viszont a szemébe mondja, hogy nagy keserűséget okozott neki ezzel a házassággal, hiszen egy angol feleséggel bíró skótot tuti nem választanak majd meg klánvezérnek, miközben úgy tűnik, Colum szívesen látja unokaöccsében leendő utódját.
Jamie megbeszéli a történteket Claire-rel, de az asszony végül nem engedi be az ágyába férjét.
Másnap reggel kiderül, hogy Willie adta le az infót a klánvezérnek a felkelésre gyűjtött pénzről. Rupert és Angus dühösek, a Fraserekkel is nyersen bánnak. A várfal tövében történő közös hugyozás (és iszogatás) során Murtagh jelzi Jamie-nek, hogy
le kellene lépni,
mert ha itt maradnak, a MacKenzie-k kikényszerítik a választást a két oldal között. Annak meg csak rossz vége lesz. Amúgy is, Csinos Csárli lehet, hogy soha nem is jön majd vissza Skóciába (szóval mégiscsak egy különálló figura, nem Jamie egyik sokadik álneve), jól tartja a pápa1 a száműzetésben, és addig meg ez a felkelésesdi csak feltételes mód.
Jamie feje mellett kigyullad a képzeletbeli kislámpa: ezzel lehet érvelni Colum előtt is.
El is megy a klánvezérhez és higgadt, diplomatikus módon elmagyarázza, szerinte hagyni kellene Dougalt játszadozni. Colum, miközben kioktatja öccsét a neki tett hűségesküje súlyáról, visszaadja a pénzt, majd utasítja Nedet, tessék meghívólevelet írni Sandringham hercegének. Ned nyalna kicsit a vezérnek, milyen zseniális ötlet, de Columot ez most nem hatja meg.
Megint annál a jelenetnél vagyunk, ahogy Jamie a köveket dobálja, háttérben pedig feltűnik Ejtsd Líri. Elmondja, hogy 7 éves kora óta mindenre emlékszik Jamie-vel kapcsolatban, a férfi pedig, ha már a férfi dilemmákról és döntésekről szól ez az epizód, az egyik klasszikus dilemmával találja magát szemben: van a nagy szerelem, aki nehezen kezelhető, bonyolult nő, aki fájdalmat is okoz, meg van a kiscsaj, aki könnyű préda, s aki önként kínálja fel magát.
Jamie miután köszöni szépen, de visszautasítja az ajánlatot, megy megkísérelni a békülést Claire-rel.
Arról beszél, hogy Colum, bár a szokások embere, itt most ebben a jakobita dologban szakított a hagyományokkal háznépe érdekében. Jamie szerint valószínűleg ő és Claire is kénytelenek lesznek szakítani egy sor hagyománnyal a közös életükért. Aztán letérdel az asszony elé és hűségesküt tesz előtte.(Hűazannyát no4).
Közben az is kiderül, hogy a kulcs, amiből Claire gyűrűje készült, Lallybrochhoz, a Fraser birtokhoz (udvarházhoz) tartozik. De a férfi már nem hiszi, hogy valaha is még hazamehet majd oda. Békülős szex jön, olyan extra fícsörökkel, minthogy Claire Jamie nyakához szegezi a tőrt, és követeli, a férfi ígérje meg, soha többé nem fogja bántani, különben kitépi a szívét és megsüti reggelire. Jamie pedig azt követeli, hogy felesége szólítsa őt urának és mesterének.(Hűazannyát no5 és no6)
A posztkoitális összebújás során Jamie azon obszcén és rendkívül modern szavak jelentése iránt érdeklődik, amelyeket az asszony veszekedéseik során hozzávágott. Aztán Claire az ágy tövében egy rontást hozó bábút talál.
Jamie tudja, csakis Ejtsd Líri tehette oda.
__________________
1Charles Edward Louis John Casimir Sylvester Severino Maria Stuart Rómában a Palazzo Mutiban született 1720 december 20-án (régi dátum szerint) és ugyanott hunyt el 1788 január 30-án. További lsd még Diana Preston: The Road to Culloden. Bonnie Prince Charlie and the 1745 Rebellion (Constable and Company, 1995)
_______________________
Ez is érdekelhet még: